Szakítás után

Ha a férfi szakít, akkor ő is szenved?

Galambos Á. István
Galambos Á. István
2021.12.01 11:28
Ha a férfi szakít, akkor ő is szenved?

A szakítás a legtöbbször fájdalmas, függetlenül a közösen eltöltött idő hosszától. Nem is igazán lehet pontos tényezőket meghatározni, kit mennyire visel meg. Meddig természetes a szenvedés, a "gyász", és honnantól nevezhető "kórosnak". Mindenesetre a szakítással kétségek is együtt járnak. A nők részéről pedig jogosan merülhet fel a kérdés, vajon a pasik is megszenvedik -e a válást.

Ha a férfi szakít, akkor ő is szenved? 

Ha a világ legrövidebb blogcikke címre pályáznék csupán annyit írnék, hogy IGEN, és mennék is utamra. De ennél azért több gondolat van bennem. 

Szakítás után az elhagyott fél csak arra tud gondolni, hogy az exe lubickol az életben, örül, hogy megszabadult tőle, már nem is gondol rá, stb. 

Ez azonban tévedés. Szóval te se képzelj el ilyesféléket. 

Még akkor is, ha egyébként tudott, hogy egy másik nő miatt hagyott el, az ember nem így működik. A férfi sem. Egy szakítás, pláne, ha hosszú közös múlt előzte meg, éppúgy nyomot hagy benne, mint benned. A választás okozta kétségek, a döntés utáni félelem, a bizonytalanság akkor is felüthetik a fejüket, ha ez kívülről láthatatlan. 

Lehet, hogy az álmaiban tör rá, vagy egy-egy magányosabb pillanatban, amikor jut ideje az elmélkedésre. 

Ha a férfi szakít, nem biztos, hogy másik nő miatt teszi


Az ember szereti bebiztosítani magát. Ha a szívedre teszed a kezed, lehet, te magad is ilyen vagy. Sokan úgy vélik, egy rossz kapcsolat is jobb, mint a semmilyen, így addig futtatják, amíg lehet, miközben valaki más nem kerül a látószögükbe. 

Hogy ez nem korrekt az igaz. Viszont nem csak a pasikra jellemző. 

Ráadásul egy pasi nem biztos, hogy azért szakít, mert másik nőt talált magának. Simán adódhat olyan helyzet, ami miatt úgy érzi, elfáradt a kapcsolatotok, netán te magad követtél el olyan "hibát", ami számára túl sok volt. Ilyen esetben a szakítást ugyan ő mondja ki, mégsem lehet úgy kezelni, mintha teljes mértékben a saját akaratából történt volna. 

Esetleg próbált javítani, változtatni, mégsem érezte magát jól a kapcsolatban. Ekkor a szakítás ugyan bekövetkezik, de sanszos, hogy sokat gondol rád és közben szenved. 

 

Szakítás és szakítás között is lehet különbség

A korábban már említett közösen eltöltött idő meghatározó faktor lehet. Valahol fél évnél húznám meg a lélektani határt. Az alatt is bőven lehet szenvedni egy szétment kapcsolat miatt, de afölött már mindenképp komolynak nevezhető egy románc. Nyilván nem mindegy, hogy eközben heti egyszer találkoztatok, vagy több napig tudtatok minőségi időt eltölteni. 

És persze a szakítás oka is befolyásolja az utána lévő szenvedés szintjét. Ha mindketten úgy érzitek, eltávolodtatok egymástól és tényleg megfáradt a kapcsolat, akkor könnyebb lehet a feldolgozás, még ha fájni is fog. Ebben az esetben valóban "csak" a kapcsolatot lehet gyászolni. Viszont, ha megcsaltak vagy kiderül, hogy másik nőnél kötött ki, akkor ott nem csupán a másik elvesztésével, hanem az egód sérülésével is meg kell küzdened. Ha elhagynak, az jogosan tépázza meg az önbizalmad

Ez pedig kiváltképp nehézzé teszi a szakítás utáni időszakot. Főleg, hogy a social oldalak miatt ilyenkor naponta többször szembesülhetsz kínzó képekkel, amiket az exed posztol, vagy egy sima státuszváltás, helyszín megjelölés az új partnerével. Főleg, ha kevésbé tapintatos, vagy amúgy is rongyosra posztolja magát a Facén. 

Viszont, ha eddig nem posztolt aktívan, de a szakítás után ez megváltozott, akkor teljes mértékben gyanakodj, hogy neked szól ez a dolog. 

 

Mivel foglalkozz inkább, mint azzal, hogy a férfi is szenved -e szakítás után?

Leginkább magaddal. Törekedj arra, hogy mihamarabb békésre lelj. Lesznek gyötrelmes időszakok, de biztos lehetsz benne, hogy előbb-utóbb, ha te is teszel érte, kisüt a Nap. Viszont mielőtt úgy éreznéd ennyi bölcselet után, hogy sosem éltem át szakítást, adok néhány tippet, mit is tehetnél. 

  • Hagyd magad "gyászolni": Kialakulhat benned, hogy meg akarod mutatni a világnak, te mennyire erős vagy. Mosolyogsz, miközben a lelked sír. Nyilván ne rakd tele az Facebookot elhagytak idézetekkel, meg fájdalmas monológokkal, nyílt célzásokkal az exed felé, de azért bátran mutasd meg a mindennapokban, hogy fáj, ami történt. Ha tagadod, csak magadnak ártasz. 

  • Ne hozz átgondolatlan döntéseket: Itt elsősorban olyasmire gondolok, hogy ne kapkodj egy-egy döntéssel. A fájdalomtól szabadulva könnyen juthatsz hirtelen elhatározásra. Esetleg a sérült egód visz bele valami drasztikus, mindent elsöprő változásba. Én például egyszer autót akartam venni, olyat, ami hosszútávú elköztelezettséggel járt volna hitel szempontból. Nyilván az egóm sarkallt erre, hogy megmutassam, mennyire menő vagyok. Lehet, hogy te a munkahelyedet hagynád ott, vagy drasztikus fogyókúrába kezdenél. Vagy ha az exeddel egy társaságba jártok, akkor abból a közösségből lépnél ki. Ne tedd. Adj időt magadnak. 

  • Vágj bele valami újba, vagy segíts másokon: Keress egy olyan elfoglaltságot, amit tényleg szívből csinálsz. Semmi másra nem gondolj, csak a kikapcsolódásra. Ez jó, ha valamilyen közösségi dolog, ráadásul olyan, ami 100%-ban leköti a figyelmed. Én például futó voltam, és sokszor menekültem a futásba problémák esetén. Ez egy darabig rendben is van, viszont futás közben van lehetőség a gondolkodásra, ezért inkább focizni is eljártam. Ott a meccs kezdetél a végig van mire koncentrálni. 

    A másik megoldás, hogy eljársz segíteni másokon. Beállsz önkéntesnek egy szervezethez. Talán az a legegyszerűbb. Az ilyen jótékony cselekedetek azon túl, hogy másoknak segítesz, a saját egódat is simogatják. És ez igencsak rád fér a szakítás után. 

 

Ha szeretnél még ebben a stílusban olvasni többet, akkor nézd meg az önbizalom fejlesztő írásaimat is, ahol nem csak szakítsánál, hanem az életed bármely más területén is hasznosítható tippeket osztok meg veled.